A búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyai

Magyarország kiemelkedő versenyképességgel rendelkezik a búzater­mesztés terén. Ez nem csak a kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal ma­gyarázható, hanem a szakmai tapasztalatok, tradíciók, termesztési-nemesítési hagyományok és eredmények, jól koordinált munka- és logisztikai ráfordítások együttes érvényesülésé­nek is köszönhető. A termelés szint­jén tehát viszonylag alacsony költség­szinten tudunk egységnyi terméket (búzát) előállítani, ami naturális versenyképességünkben kifejeződik.

Az alábbiakban a búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyait szem­léltetjük, az Agrárgazdasági Kutató In­tézet tesztüzemi rendszerének repre­zentatív adatait felhasználva a 2011-2015-ös időszak adatai alapján.

5.1. A búzatermesztés költségei

A mezőgazdaságra jellemző periodi­kus szinten jelentkező ráfordítások miatt a költségvizsgálatot két meg­közelítésben célszerű elvégezni. Az egyik a munkaműveletenkénti ráfor­dítás- és költségvizsgálat, a másik a költségnemenkénti. Mindkét megközelítés lehetőséget kínál a termelő számára, hogy a tevékenység hatékonyságáról, eredményéről tényszerű információkat szerezzen. A munkaműveletenkénti költségkalkulációból (Id. 6. táblázat) leginkább a mun­ka szervezésének, összehangolásának hatékonyságára lehet következtetni részfeladatonkénti megosztásban. Ugyanennek alapján lehet dönteni arról, hogy milyen tevékenységet érdemes szolgáltatókkal végeztetni és melyet érdemes önerőből megoldani.

A műveletenkénti költségvizsgálat keretében a talaj-előkészítés nem igé­nyel nagy munkaráfordítást, a mun­kaművelet vonóerő-igénye és költsé­garánya mérsékelt. A trágyázás létfontosságú a termésbiztonság szem­pontjából, ez a közvetlen-költségszer­kezetben stabilan egynegyed részt képvisel. A vetést kisebb gazdaságok szolgáltatókkal végzik, így költségará­nya magasabb lehet, mint azoknál, akik ezt saját eszközökkel végzik (a szolgáltatói díj a költségek mellet, nyereséghányadot is tartalmaz). A növényápolás, növényvédelem általá­ban 10% vagy azt meghaladó arányt képvisel, de egyes növénybetegségek elterjedése miatt ez halmozódhat. A legnagyobb költségtényezőt általá­ban a betakarítás és szállítás jelenti, amelyben szerepet játszik egyrészt a munkagépek magas üzemeltetési költsége és a szállítási távolságok is. A szárítás, tisztítás munkaművelete a legtöbbször nélkülözhetetlen, azon­ban részaránya kisebb, nem haladja meg az 5%-ot.

A búzatermesztés költségnemenkén­ti vizsgálata a számviteli nyilvántartás rendszere miatt a legelterjedtebb, a részletes költségvizsgálat alapját je­lenti. Az Agrárgazdasági Kutató Inté­zet (AKI) az Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) a mezőgazdasági üzemek pénzügyi-, vagyoni helyzetét felmérő Európai Uniós rep­rezentatív információs rendszer hiva­talos, kizárólagos hazai „üzemeltető­jeként" a növénytermesztés költség- és jövedelemviszonyai vizsgálatának keretében 20 költségnem alapján vé­gez elemzést és évente teszi közzé az országos eredményeket. A felmérés keretében külön vizsgálják az egyéni- és a társas vállalkozásokat. Az AKI - a KSH gyakorlatával megegyezően - az egyéni gazdaságok körébe sorolja az őstermelőket, egyéni gazdálkodókat, családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat (több őstermelő csoportosulása). Minden egyéb gazda­sági formát a társas gazdaságok köré­be sorolnak (Béládi és mtsai, 2017). Ezen túlmenően közlik az országos tesztüzemi átlagadatokat, valamint a piacmeghatározó gazdaságok reprezentatív adatait is.

Az országos búzatermesztési költsé­geket vizsgálva megállapítható, hogy költségnem-csoportonként az anyagköltségek a legnagyobb költségalko­tó tényezők, az összköltség 40%-át teszi ki a 2011-2015 év átlagában, e mellett az egyéb költségek (jelentős része állandó jellegű, beleértve a földbérleti díjat is) következnek nagy­ságrendileg átlagban mintegy 36%-ot képviselve és a gépköltségek (25%).

A 7 táblázatból megfigyelhető, hogy a költségek igen jelentős mértékben növekedtek a vizsgált időszakban. A legnagyobb mértékben átlagosan 10%-kal növekedett a növényvédő­szer és a földbérleti díj, de jelentős az általános költségek és a műtrágya költségnövekedése is. A termelői tapasztalatok azt jelzik, hogy a mezőgazdasági terményárak növekedé­sével a mezőgazdasági inputok ára - elsősorban a műtrágya és növényvédőszeré - is növekedik, ami valószínűleg az inputpiac koncentrált­ságára vezethető vissza. A személyi jellegű költségek mértéke arányaiban igen kismértékű, mivel az ágazat gépesítettsége igen magas fokú.

A tevékenység általános- és gazdasá­gi általános költségek tekintetében a kiugró ingadozást a könyveléstechni­kai eljárások magyarázzák, ezek fel­osztott költségek és a felosztás módja függ az ágazat jövedelmi helyzetétől és egyes közvetett költségek mér­tékének alakulásától is (8 táblázat). Összességében átlagosan a 2011- és 2015-ös időszakra elmondható, hogy a kalkulált 7%-os éves átlagos növekedés meghaladta az időszakra jel­lemző infláció mértékét.

5.2. A búzatermesztés bevé­telei és termelési értéke

A búza termelési értéke, az értékesí­tési ár és terméshozam szorzataként számított hozamérték, a támogotás, a melléktermék (szalma) és egyéb bevé­tel (felárak, kompenzáció) értékének összegéből áll. Az értékesítési árak alakulása (Id. 12. táblázat) a 2012-es évet leszámítva stabilnak mondható, „beállt" a 47-49 ezer forintos ton­nánkénti árra. A terület alapú támo­gatás 2014-ig növekedett, 2015-ben jelentősebb csökkenés történt, ami valószínűleg a „zöldítést" célzó intéz­kedések bevezetésének, illetve ehhez kapcsolódó jogosultsági problémák­nak tulajdonítható. A melléktermék (szalma) értéke ingadozó, többnyire a helyi keresleti-kínálati viszonyok be­folyásolják, az egyéb bevételek mér­téke jelentéktelen, ami lényeg, hogy a termelési érték növekedése az adott időszakban töretlen volt, és ez tulajdonképpen a nemzetgazdasági GDP értékébe is beleszámítódik.

5.3. A búzatermesztés jöve­delmének és jövedelmező­ségének alakulása

A jövedelem a gazdálkodás eredményességét közvetlenül kifejező mutatószám, a termelési érték és a felme­rült termelési (közvetlen és közvetett) költségek különbségeként határozzák meg, az AKI kimutatásaiban „ágazati eredmény"-ként tüntetik fel. 2012-ig enyhe növekedést, azt követően stabilitást (stagnálást) lehet megfigyel­ni, de a korábbi évekhez viszonyítva jelentősnek tekinthető, az öt év átlagában a termelési érték 36%-át tette ki. Viszont, amennyiben a támogatás nélküli eredményt tekintjük (a jöve­delemből kivonjuk a támogatás mér­tékét), a kép sokkal árnyaltabbnak mutatkozik és elgondolkodtató is egy­ben, mivel az öt év átlagában a terme­lési érték mindössze 13%-ára tehető. Nem nehéz következtetni arra, hogy a jövedelem több mint fele a támoga­tásból realizálódott.

A támogatásokkal kalkulált jövedelmezőség (azaz a jövedelem és a ter­melési költség hányadosa %-ban kifejezve) kimagasló értékével (57%-os átlag) szemben a támogatás nélkül számított 21%-os országos átlag nem túl biztató a jövőre nézve. Lehet, hogy a pénzpiaci hozamokkal összevetve így is magasnak tűnik, de az ágazat termelési és piaci kockázatait figye­lembe véve ez nem túl sok egy olyan országban, ahol kitűnő feltételek adottak a termesztéshez.

A hazai búzatermesztés gazdasági hátterének mélyebb megismeré­séhez érdekes összehasonlítani az egyéni gazdaságok és társas vállalko­zások eredményeit. Meg kell jegyezni, hogy az AKI tesztüzemi mintájában az „egyéni gazdaság"-ként értelmezett üzemek nem feltétlenül utalnak a kis méretre és a „társas vállalkozások" definíciója mögött is előfordulnak né­hány hektáron gazdálkodó bt.-k, vagy kft.-k, a tipológia azonban méretbeli arányokat közelítőleg kifejez.

Átlaghozamokban jelentős eltérés nem jellemző, bár az egyéni gazdasá­goké valamivel alacsonyabb és hektikusabb, az időjárás e tekintetben meghatározó. Az árakban viszont már jelentősebb eltérést tapasztalunk, a társas vállalkozások javára, ami mö­gött mennyiségi és minőségi terme­lésből eredő különbségek fejeződnek ki (11. táblázat).

A költségszínvonal tekintetében egyértelmű a különbség, az egyéni gazdaságok alacsonyabb költségszin­ten tevékenykednek, ami részben az alacsonyabb inputszínvonalnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a földbérleti díjak nem terhelik annyira az egyéni gazdaságokat, mint a társas vállalkozásokat, továbbá sok esetben nem számolják el a (saját) személyi jellegű költségeiket (nem beszélve a „feketén" történő idősza­kos foglalkoztatásról) és az amortizá­ciót. Támogatás szintjén a társas vál­lalkozások jogosultsága kedvezőbb, így magasabb a fajlagos támogatás szintjük is.

Érdekes eredményt jelez a jövedelmi helyzet. A társas vállalkozások maga­sabb költségszínvonal mellett maga­sabb termelési értéket realizáltak, de a kettő különbségeként számított faj­lagos jövedelem magasabb az egyéni gazdaságokban, amennyiben a támogatást ebből levonjuk, a különbség még szembetűnőbb. A költségarányos jövedelmezőség 28% - 15%-ot mutat az egyéni gazdaságok javára. Bizonyos szempontból az eredmény elgondolkodtató, mert az egyéni gazdaságok alacsonyabb támogatás mellett magasabb jövedelmet és jövedelmező­séget realizáltak az öt év átlagában, mint a társas vállalkozások. Figyelem­be kell venni ugyanakkor a fentebb említett költség-elszámolásból adó­dó különbségeket is, ami indokolttá teheti ezen viszonyok elmélyültebb elemzését.

 

Dr. Buzás Ferenc

tudományos munkatárs
Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástudományi Intézet

FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK:

(Nyomtatásban megjelentek)

1. Pepó P. - Sárvári M., (2011) Ga­bonanövények termesztése. Elek­tronikus jegyzet. http://www. tankönyvtár, hu/hu/tartalom/ tamop425/0010_1A_Book_09_ Gabonanovenyek_termesztese/ html
2. Pepó, P., (1997): A fajtaspecifikus agrotechnika szerepe az őszi búza termesztésben. Gyakorlati Agrofórium, 10.
3. Pepó, P., (1997): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 Füzetek,
4. Diósi, G. (2016): A búzával szemben támasztott gabonaipari követelmények. Értékálló Aranykorona, Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2016 május, XVI. évfolyam 4. szám.
5. Diósi, G., Móré, M., Sipos, P., (2015): Role of the farinograph test in the wheat flour quality determination. ACTA Universitatis Sapientiae Alimentaria 8, 104-110. p.
6. MSZ 6383:2012. Új Búza-Wheat
7. MSZ ISO 3093:1995. Gabonafélék. Az esésszám meghatározása
8. MSZ ISO 5530-3:1995. Búzaliszt. A tészta fizikai jellemzői 3. rész: A vízfelvevő képesség és reológiaí tulajdonságok meghatározása valorigráffal
9. MSZ 6393-6:1988. Lisztvizsgálati módszerek. A vízfelvevő képesség és a sütőipari érték vizsgálata
10. MSZ ISO 5531:1993. A búzaliszt nedvessikér-tartalmának meghatározása
11. MSZ 6369/5-1987. Lisztvizsgálati módszerek. A slkér vizsgálata
12. MSZ-EN-ISO:21415-1. (2007). Magyar Szabványügyi Testület: Búza és búzaliszt. Sikértartalom. 1. rész: A nedves sikér meghatározása kézi módszerrel (ISO 21415-1:2006)
13. Osborne, T.B. (1970): The Proteins of the Wheat Kernel. Carnegie Institution of Washington: Washington D.C.
14. Móré, M., Diósi G., (2014): A gabo­na minőség vizsgálata, mintavétel eszközei. Értékálló Aranykorona Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2014 május XIV. évfolyam 4. szám 26-28. p.
15. Nábrádi A., Pupos T., Takácsné Gy. K. (2008): Üzemtan I. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
16. Pfau E - Széles Gy. (2001): Mezőgazdasági üzemtan II. Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.
17. Tóth L. (1995.): Mezőgazdasági zsebkönyvek II. Szerk: Vajdai Imre; 167-203 p. GATE MSZKI, Gödöllő,
18. Tóth L. (Szerk.) (1998) : Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók - tanácsadó füzetek, Nr. 01. MGBSZ.
19. Nógrádi J. (2014): Az Európai Unió kukorica és étkezési búza intervenció rendszerének hatásai Magyarországon. PhD disszertáció. Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezés- tudományok Doktori Iskola.
20. FAPRI - ISU (Food and Agricultural Policy Research Institute - Iowa State University) (2012): World Agricultural Ames, and the University of Missouri, Colum­bia.
21. OECD-FAO (2016): Agricultural Out­look 2016-2025. OECD Publishing, Paris.  http://dx.doi.org/10.1787/agr_outlook-2016-en
22. International Grains Council. (IGC): Market Report - 2016: www.iec.int
23. Matuz J.(2013): Mai magyar búza­fajták a Kárpát-medencében. Agro­inform Kiadó, szeptember
24. Buzás F.E. (2004): A tej- és a cukor­vertikum gazdasági elemzése. PhD doktori disszertáció. Debreceni Egyetem.
25. Béládi K.- Kertész R.- Szili V. (2017): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2013-2015. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest.
26. Csajbók J. (2012): Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme - egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem - Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma.
27. Csajbók, J., Kutasy, E., Borbélyné Hunyadi, É., Lesznyák, M. (2009): Ve­tőmagkeverékek tesztelésének ered­ményei. In: V. Növénytermesztési Tudományos Nap: Növénytermesz­tés: Gazdálkodás, Klímaváltozás, Társadalom / szerk. Harcsa Marietta, Akadémiai Kiadó, Budapest.

(Internetes források)

http://www.worldstopexports.com/wheat-imports-by-country/wheat-imports-by-country/
www.gabonatermesztok.hu/.../PN_előadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).pptelőadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).ppt
http://www.worldatlas.com/articles/top-wheat-producing-countries-in-the-world.htmltop-wheat-producing-countries-in-the-world.html
https://trader2trader.co/2013/04/08/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/
ec.europa.eu/eurostat
https://ec.europa.eu > European Commis­sion > Agriculture and rural development
https://www.ers.usda.gov/data-products/feed-grains-database/