Mibe fektessünk?

Két évtizede folyamatosan követték az inflációt a földárak, míg az uniós csatlakozás után olykor már az infláció mértékét meghaladó növekedés is előfordult. 2014-ben az értékek elértek egy olyan szintet, ami esetenként a gazdasági racionalitást is meghaladta, vagyis belátható időn belül nem térülhetett meg a befektetés.

Mibe fektessünk?

Egy évvel korábban megszületett a 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, amely végzettség, tevékenység és lakóhely szerint is korlátozza a vásárlók körét. A vásárlók körének szűkülése miatt a föld eladása nehézkesebbé vált, így 2015 elején érzékelhetően csökkentek a tranzakciós árak a Biblio-Markt Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft. adatszolgáltatása alapján. Dr. Buzás Ferenc igazságügyi szakértővel, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos munkatársával beszélgettünk arról, hogy milyen egyéb tényezők módosíthatják a vásárlási kedvet, és mibe érdemes befektetni napjainkban.

Csökkenő hozamok

Felmerül a kérdés, hogy vajon tud-e bárki hosszú távú gazdasági előrejelzésekbe bocsátkozni. A gazdasági környezetet, a kereslet változását nem csak a belföldi jogszabályok, hanem rengeteg egyéb tényező is módosíthatja. A brókerbotrány vezető hír ma Magyarországon, azonban érdemes a tágabb környezetet is megvizsgálni, mert a világon mindenhol lecsökkentek a pénzügyi hozamok. A brókercégek különböző alapokba fektették az ügyfeleik pénzét és azok kamataiból biztosították a 6%-os kamatot részükre, így - bizonyos időtartam alatt - fenn tudták tartani a piramisjáték jellegű rendszerüket. Azonban a globális szinten mutatkozó hozamcsökkenések miatt nem tudták tovább forgatni a pénzüket, ami aztán előidézte a csődöt. Ha egy kicsit a dolgok mélyére nézünk, akkor világossá válik, hogy azonos kockázati szinten 6%-os vagy ennél magasabb hozamot lehetetlen tisztességes módon produkálni, ha a jegybanki alapkamat 3% körül mozog. Biztos befektetés nincsen - sokan elfelejtkeztek az alapszabályról, hogy kis hozam kis kockázat, nagy hozam nagy kockázat. Ez örök szabály marad. Ezek a történetek csökkentik a pénzintézetekbe vetett bizalmat, és amikor a bankba helyezett pénz csak minimális kamatot hoz, akkor érthető, hogy az emberek más alternatívát keresnek a vagyonuk biztonságba helyezésére.

Lakást vagy földet

A lakásárak a 2008-as válság óta először mutatnak érdemi növekedést. Ha befektetésként tekintünk a földre és a lakásra, akkor az utóbbi az értéknövekedés miatt a jelenlegi helyzetben jobb megoldásnak tűnik. A kamatok csökkentése miatt világszinten sokan veszik ki a pénzüket a bankokból. Részben hasonlít a helyzet az 1998-as orosz pénzügyi válság előidézte állapothoz, mikor a tőzsdéről milliárdos nagyságrendben menekítették ki az emberek a vagyonukat, mivel a részvény-hozamok zuhanni kezdtek. Az értékpapírok eladása után kis- és nagybefektetők egyaránt elkezdtek ingatlanokat vásárolni. Ennek volt a következménye a '98-as lakásárrobbanás Magyar-országon, amit tovább erősítettek az államilag támogatott lakásvásárlási kedvezmények is.

Arany a trezorban

Érdemes odafigyelni a világon folyó pénzpiaci történésekre, például, hogy hogyan alakulnak a jegybanki alapkamatok az euróövezetben, vagy mi várható az Egyesült Államokban, hiszen a belső államadósság elérte a 18 000 milliárd dollárt. Az ukrán és a görög válság is megrengetheti a devizapiacokat, és nyilvánvalóan hatással lesz országunkra is, ezzel kapcsolatban egy általános bizonytalanság figyelhető meg. Jelzésértékű, hogy az utóbbi években több európai ország - németek, hollandok, dánok - konkrét intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a külföldön - elsősorban az USA-ban - elhelyezett aranykészleteiket hazaszállítsák és saját trezorjaikban helyezzék biztonságba. Az elmúlt közel fél évszázadban ez nem merült fel, de most mintha a bizonytalanság szelleme kezdene eluralkodni és felülírja az eddigi gyakorlatot. A folyamatok nagyon gyorsan zajlanak, de egy biztos: egy véges világban nem lehet a végtelenségig növekedni, az adósságokat meg évről évre halmozni. Egyes fejlett országok eladósodottsága olyan szintet elért már, hogy a visszafizetés józan ésszel elképzelhetetlen. Elvileg drasztikus inflációval járó egyes nemzeti valuták leértékelése felérhet kvázi törlesztéssel, de biztosat erről senki nem mondhat, mert a pénzügyek ennél összetettebbek.

Kérdés, hogy akik hosszú távon gondolkoznak, szeretnék vagyonukat biztonságban tudni, vajon mit tegyenek? Az ingatlan és ezen belül a termőföld reális menedéknek tűnik, de mint mindennek, ennek is megvannak a szektorális kockázatai. Kérdéses az is, hogy mi lesz az uniós támogatási rendszerrel, hiszen arról is hallani lehet, hogy megszüntetik a közvetlen támogatásokat. Egy globális szinten jelentkező infláció csökkentheti a vásárlóerőt, ami az élelmiszerárakban is megmutatkozhat, növelheti a volatilitást, ami még a tartós, de kis mértékű inflációnál is nehezebben elviselhető a termelők számára.

Hazai szinten - földadó

Ezzel párhuzamosan hazai szinten a földadó bevezetése egyre több településen kerül napirendre. Ennek gazdasági racionalitása és társadalmi haszna is lehetne, ha azt a megfelelő mértékben, mérethez és földminőséghez kötve vezetnék be. Mindenképpen pontosítani kellene tehát alkalmazásának szabályait és az érintettek körét. A jó minőségű, több száz vagy több ezer hektáron gazdálkodó tőkeerős mezőgazdasági vállalkozóknál „képződő" nem kis mértékű profitból történő bizonyos mértékű többlet adófizetés nem fog „tragédiát" okozni ebben a kategóriában. A korlátozottabb lehetőséggel bíró kisebb gazdálkodók esetében a földadó korlátozhatja verseny-képességüket, kibontakozásukat a nagyobbakkal szemben. A befolyt adót az önkormányzatok viszont a települések fejlesztésére, a helyi közösség építésére vagy akár az alacsonyabb képzettségű társadalmi rétegek mezőgazdasági foglalkoztatására fordíthatnák.

Megosztani a vagyont

Az utóbbi néhány évben kedvelt befektetési forma lett az állampapír-vásárlás, ami a bankinál magasabb hozamot ígér, viszont likviditási szempontból - ha valakinek gyorsan szüksége van pénzre - előnytelenebb a bankbetéttel szemben. Sokan gondolkodnak az aranyban mint lehetséges értékkonzerváló eszközben, viszont a fizikai - nem csak a megőrzéshez, hanem az eredethez kapcsolódó - biztonsági kockázata számottevő. Nincs tökéletes megoldás. Az előbbiek fényében érdemes a befektetni való pénzösszegeket, vagyont megosztani többféle módon, amibe belefér a jó elhelyezkedésű, könnyen értékesíthető ingatlanvásárlás (föld, lakás, üzlethelyiség stb.), akár befektetési arany is, és némi összeget a bankban is célszerű elhelyezni, hiszen a vagyon megosztásával csökkenthetjük a kockázatokat. De hosszú távon az is megéri, ha valaki utólagosan leszigeteli a lakását vagy fűtésrendszerét korszerűsíti, a befektetett pénze után biztos megtérülésre számíthat, ugyanakkor a lakás értékét is növelheti. A „tuti" befektetéseket kínáló brókereket pedig messze kerüljük el!

Lejegyezte: Tóth Noémi

Földvilág AgrárUnió-melléklet
AgrárUnió XVI. évfolyam, 5.szám | 2015. május